+36703868745 | rendeles@gyogyfubolt.hu

Szállítási idő 1 maximum 5 munkanap!

+36703868745 | rendeles@gyogyfubolt.hu

Szállítási idő 1 maximum 5 munkanap!

Leírások,cikkek,CBD olajokról,Orvosi Kannabiszolajokról.

Ginkgobiloba, avagy a természet gyógyszertárának oszlopos tagja

2020.11.01 22:39
Ginkgobiloba, avagy a természet gyógyszertárának oszlopos tagja

Ginkgobiloba, avagy a természet gyógyszertárának oszlopos tagja

Mi az a Ginkgo biloba?

Ismerős a név? Nem hiába, hiszen valószínűleg mindannyiunk összefutott már vele, láthatjuk TV reklámokban, készítményeken a patikában, bevásárlóközpontokban heti bevásárlás során. De mi is ez pontosan?

A Ginkgo biloba, közismertebb nevén: páfrányfenyő, már csak abból az aspektusból is, hogy akár 1000 évig is élhet egy ilyen fa, a világ legérdekesebb fafajtái közé sorolható, és emellett még több ezeréves hagyománya van a felhasználásának a népgyógyászatban.

A velünk élő történelem

A páfrányfenyők története csak nagy távlatokban vizsgálható, a Ginkgo biloba közeli rokonai közel 200 éve fejlődtek ki a mezozoikum földtörténeti időszak alatt, azonban mára már nem létezik élő, közeli rokona. Ennek legfőbb oka az, hogy a nedves, mérsékelten meleg éghajlaton élő (biológiai értelemben vett) nemzetség tagjai közül csak egyetlen faj, a Ginkgo biloba vészelte át a jégkorszakot, emiatt a szakemberek az élő kövületek között tartják számon (már Charles Darwin is így kategorizálta).

A régészetben, illetve a történettudományban is gyakran találkozhatunk ezzel a páfrányfenyővel, hisz számos kutatás és feltárás során előkerültek már bizonyítékok, amelyek a korai felhasználását alátámasztják az archaikus Távol-keleti civilizációkban (főként a népi gyógyászat terén). Számos korai írásos feljegyzést készítettek Kínában, ahol a füvészkönyvekben szív- és tüdőpanaszok kezelésére, a hagyományos orvoslásban pedig kelésekre, asztmára és emésztési rendellenességekre javasolták.
Kínában, illetve a buddhista kultúrkörben mai napig nagy tiszteletnek örvend, mely utóbbi szent fának tekintette.

Számos kutató véleménye szerint már akár Krisztus előtt is ki is halt volna ez a faj, amennyiben a buddhista szerzetesek nem ültettek volna példányokat a templomok és a kolostorok kertjeibe. Azonban nem csak esztétikai és szakrális okokból ültettek effajta páfrányfenyőket: ismerték a Ginkgo biloba gyógyító tulajdonságait, és alkalmazták is azt.

E fafajtával gyakran találkozhatunk az irodalomban és a képzőművészetben is, találhatunk utalásokat Goethe verseiben, illetve számos alkotásban, főként a modern és a posztmodern festészetben.

„Utazás” Európába

Ez a Kínában őshonos fafaj Európába és az európai köztudatba megkésve jött el. A kontinens botanikusai számára 1712-ben vált ismertté, amikor a Holland Kelet-indiai társaság által alkalmazott Engelbert Kaempfer tudós és felfedező leírást készített a Ginkgo bilobáról, aki nem mellesleg pár magot haza is hozott (Utrechtbe) felfedező utazásából. Eleinte, a 18. századtól Európában csak dísznövényként alkalmazták néhány Nyugat-európai nagyvárosban (Utrechtből terjedt el, az első példányokat Bécsben (1768), és Genfben (1814) ültették, a tengerentúlra pedig 1784-ben került át), mára már azonban gyógyászat céljából is terjesztik a ginkót (ez a népies neve ennek a növénynek).
Hazánkban feltehetően a 18-19. században vált ismerté a Ginkgo biloba. A páfrányfenyő első, hazai ültetését egy 1807-es írásos feljegyzés bizonyítja: Szombathely mellett található acsádi kastély parkjában ültették az első példányt. A Budapesten a Füvészkertben található ginkópedig 1848-ban vált a park részévé.

A páfrányfenyőleírása

A Ginkgo biloba egy lombhullajtó, kétlaki fa, amely általában 20-35 méter magasra nő meg, Kínában azonban akadnak 50 méter fölé magasodók is. Legyező alakú, bőrszerű, közép tájt egy vagy akár több helyen bemetszett levelekkel rendelkezik, melyek fiatal példány esetén karcsú, kevésbé elágazó, idősebb példánynál pedig kúp alakú koronát alkotnak. A fa alakja a fenyőéjére hasonlít.
A várható élettartama mellett szintúgy érdekes még a szaporodóképessége is a ginkónak, hisz ez utóbbi 20 éves korától akár 1000 évig is tarthat.

Rendkívül szívós, ellenálló fafaj, mely szinte minden más fánál jobban bírja a füstgázokat és a radioaktív sugárzást.Érdekes módon az 1945-ben a Hirosimát érő atomvillanás után a robbanás epicentrumától számított 1,6 kilométeren belül csupán 6 darab súlyosan sérült, de életképes fát találtak, mely mindegyike páfrányfenyő volt.

A Ginkgo biloba hatóanyagai

A 2 legfontosabb, jótékony hatóanyagai a flavonoidok és a terpenoidok. Az előbb említett vegyületcsoport érdekessége (amellett, hogy Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert fedezte fel 1930-ban) az, hogy a gyógynövények jelentős hányada ennek a hatóanyagnak köszönheti előnyös tulajdonságait. Gyógyászati alkalmazása igen népszerű, mivel az antioxidáns vitaminokkal (A-,C-, és E-vitamin) kombinálva nem csak széles spektrumú kémiai és biológiai aktivitással bír, hanem erősíti is az előbb említett vitaminok hatását, ráadásul C-vitaminnal kombinálva segíti az úgynevezett hírvivő molekulák (pl. adrenalin) felszabadulását, ezáltal meghatározó érfalvédő hatással is rendelkezik.
A másik fontos hatóanyagainak, a terpenoidoknak összetevői a ginkgolidok és a bilobalidok érdekessége az, hogy a Ginkgo bilobán kívül másban nem lelhetőek fel. Az agyra különösen jó hatású jellemzője az (a ginkgolid B-nek), hogy csökkenti az agyi vizenyőt, illetve javítja az agyi vérellátást.

Ha már a hatóanyagoknál tartunk, szeretném most picit megragadni az alkalmat, és felhívni azok figyelmét, akik megpróbálnák önmaguk kinyerni a Ginkgo biloba jótékony hatóanyagait (például teafőzés által). A ginkógyümölcsei és magvai ugyanis ginkgolsavat is tartalmaznak, mely összetevő allergén és toxikus. Értelemszerűen a levélből, magvaiból készült kivonatok azonban már ez nem tartalmazzák.

Felhasználása a gyógyászatban

A páfrányfenyő magvait és leveleit a kínai gyógyászatban közel 5000 éve használják fel, de a gyógyító tulajdonságát ismerték és alkalmazták a mai India és Japán területén. Fontos szerepet játszik a természettel szoros kapcsolatot ápoló buddhizmusban,nagy szakrális jelleget tulajdonítanak neki.
Az archaikus Távol-keleti kultúrkörök a gyógyászatában alapvetően vér-, szív- és tüdőbetegségek kezelésére használták, de gyakran alkalmazták még emellett emésztési rendellenességek esetén is.
Az újkori Kínában élő Pen CaoKangMu az „agy jótevőjének” nevezte, illetve tüdőbetegségek, bélférgesség és bélhurut kezelésére ajánlotta. Kína még mai napig őrzi a tradíciót, tabletta és injekció formájában jelenleg is alkalmazzák az ottani orvostudományban.

A több ezeréves múlttal rendelkező, napjainkban egyre ismertebbé váló Ginkgo bilobánakmára már jelentős szerepet tulajdonítanak egyaránt a tradicionális, illetve az alternatív gyógyászatban, köszönhetően annak, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak manapság a természetes hatóanyagokra, melyek egyre inkább háttérbe szorítják a szintetikus, kémiai vegyületeket.

Talán nem okozom azzal meglepetést, hogy a páfrányfenyő mély kulturális beágyazottságából kifolyólag Kína vezető országgá avanzsálódott az elmúlt 100 év során a Ginkgo biloba hatóanyagainak kutatása és alkalmazása terén. Olyannyira nagy becsben tartja a kínai orvostudomány, hogy nem csak az asztma, a hörghurut és a különböző urológiai megbetegedések esetén használják fel, hanem már a tbc gyógykezelésénél is.

A nyugati gyógyászatban végzett kutatásokat a ginkó legfontosabb vegyületeinek izolálása, azok alkotóelemeinek felismerése és rendszerezése, illetve a hatóanyagok pontos meghatározhatóságának bizonyítása előzte meg, melyek az előző évszázad végén zajlottak a 70-es, 80-as években. Mint ahogyan említettem, ezekben az években szabadalmaztatták a Ginkgo biloba hatóanyagát, amely az „EGb 761” jelzést kapta. A pontosan meghatározott hatóanyag 24% flavonoidglikozidát és 6% terpenoidot tartalmaz.

Az EGb 761 alapvetően az idegrendszer működését segíti, még pedig az oxigenizációt fokozza, javítva az agyi oxigénellátást, az anyagcserét, illetve a kiserek és a vörösvérsejtek rugalmasságát, a memóriát, és mindemellett gyulladáscsökkentő hatása is van. Javíthatja a végtagok vérellátását.  Az oxigenizáció és az anyagcsere kulcsszerepet játszik az agyi elégtelenségek, illetve a kognitív képességek, azaz a megismerő funkciók, mint a figyelés, észlelés, emlékezet és a gondolkodás zavartalan működésében.

A Ginkgo biloba gyógyászati felhasználásánakegyik érdekes aspektusa az agyi rendelleneségek és megbetegedések esetén való alkalmazása.Különböző kontrollcsoportos vizsgálatok kimutatták, hogy a rendszeres, elegendő arányú dózis esetén az agysejtek regenerálódására képtelen, Alzheimer-kórral diagnosztizált pácienseknél a hatóanyag (EGb 761) megelőzhetővé tette az egészségi állapot gyors hanyatlást.
Az erekre való pozitív hatását megfigyelték a korai stádiumban lévő stroke-os betegeknél is. A szervezetükbe nagy adagba bejutó EGb 761 csökkentette a halálos kimenetelű esetek számát.
Érdekes eredmények születtek a halláskárosodásra való hatásának vizsgálatáról szóló kontrollcsoportos kutatás végeredményeként, hiszen a vizsgálat során a kezelt betegek több, mint 60 százalékánál jobb eredmény mutatkozott, mint a hatóanyagmentes csoportnál.
Számos pozitív hatást állapítottak meg a szemészeti, illetve az égési sérülések esetén is. Az előbbi esetben a pozitív hatást a szemfenéki erek keringésének javításában, míg az utóbbi esetnél pedig a vérnek a szövetek közé való szivárgásának akadályozásában állapították meg.
Mindezek mellet megfigyelték még értágító, az érfal flexibilitását fokozó hatását, illetve számos intézet szerint az enyhe és a közepes depresszióra, impotenciára is pozitívan hathat.

Fontos leszögezni, hogy a fent említett kutatások, főleg a kontrolcsoportos vizsgálatok eredményei nem feltétlenül szignifikánsak.

Más hatóanyagokkal, kivonatokkal való kombinálásáról, illetve a mellékhatásokról, ellenjavallatról

A Ginkgo bilobát a felhasználása során többnyire önmagában alkalmazzák, azonban gyógynövényekkel, vitaminokkal, illetve gyógyszerekkel való kombinációi is ismeretesek.

Néhány vélemény szerint bizonyos gyógynövénnyel (például areishi gomba) együttesen alkalmazva csökkenti a daganatok kialakulásának kockázatát, illetve a rákos megbetegedések esetén alkalmazott terápiák mellékhatásait is enyhítheti.
Az antioxidáns vitaminokkal, mint az A-, C-, vagy az E-vitaminnal kombinálva nem csak széles spektrumú kémiai és biológiai aktivitással bír, hanem erősíti is az előbb említett vitaminok hatását, ráadásul C-vitaminnal együttesen segítheti ahírvivő molekulákfelszabadulását, így jelentős érfalvédő hatással bírhat.
Számos hatóanyaggal és vegyülettel képes kölcsönhatásba lépni, ezért ez esetben való szedése óvatosságot igényel (például vérhigítók, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok esetében).

A kezelések csupán 3 százalékában tapasztaltak mellékhatásokat, fejfájást, gyomor- és bélpanaszokat, illetőleg allergiás tüneteket.

Gyermekek, terhes, illetve szoptató nők, cukorbetegek és epilepsziában szenvedők számára abszolút nem javasolt a Gingko biloba fogyasztása, és mint ahogyan minden gyógynövény-kiegészítő eseténben, szedése kockázatokkal járhat.

Összefoglaló

Meglehet, hogy csupán a puszta véletlennek, vagy a buddhista szerzeteseknek köszönhetjük azt, hogy a Ginkgo bilobát mai napig az élő kövületek közt tarthatjuk számon, de egy dolog azonban biztos, még pedig az, hogy többezer évre visszanyúlik a felhasználásának története ennek a rendkívül ellenálló, akár 1000 évig is életképes fának, amely ezáltal már régóta a természet gyógyszertátának oszlopos tagjává avanzsálódott.

Érdekességek:

  • Charles Darwin „élő kövületnek” nevezte, ennek folyamán számos tudományos diszciplína mai napig ezen a néven tarja számon
  • Európai és amerikai kőzetekben közel 250 millió éves (a mezozoikum földtörténeti időszakból származó), maradványokra is bukkantak, mely az elődjeiktől származnak
  • Felhasználásának több ezeréves kultúrája van a Távol-keleti civilizációkban
  • Budapesten a Füvészkertben található példányok több, mint 150 évesek
  • A hirosimai atomrobbanás után az epicentrumtól számított 1,6 kilométeres övezetben csak 6 fa maradt életben, min a hat páfrányfenyő volt.
  • Akár 1000 éves példányok is képesék még a szaporodásra
  • Alzheimer-kórral diagnosztizált pácienseknél való alkalmazása segítheti a gyors hanyatlás megelőzését.

Forrás:

Benedek István – Garai Attila (1987, szerk.): Tibeti orvoslás és varázslás. Budapest: Gondolat Könyvkiadó

Fitoterapiakalauz.hu (2011.11.24.). A buddhista szerzetesek őrizték meg számunkra.
https://fitoterapiakalauz.hu/ginkgo-biloba-a-buddhista-szerzetesek-oriztek-meg-szamunkra/ (Utolsó letöltés: 2020.10.28.)

Gyógynövényhatározó.hu (2012.07.16.). Ginkgo biloba (Páfrányfenyő).
https://www.gyogynovenyhatarozo.hu/ginkgo-biloba-pafranyfenyo/#.X5pF64hKhPb (Utolsó letöltés: 2020.10.29.)

Győriszalon.hu (2020.04.11). Túlélésre programozva: ginkgo és művészet.
https://www.gyoriszalon.hu/news/13948/66/T%C3%BAl%C3%A9l%C3%A9sre-programozva-ginkgo-%C3%A9s-m%C5%B1v%C3%A9szet (Utolsó letöltés: 2020.10.28.)

Neményi András (1996, szerk.): A bonsai titkai. Budapest: Ferenczy Könyvkiadó

Ng.24.hu (2006.10.10). Egy élő kövület a nagyvárosban.
https://ng.24.hu/termeszet/2006/10/10/egy_elo_kovulet_a_nagyvarosban/ (Utolsó letöltés: 2020.10.29.)